Március 15.

A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe.
Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.

1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ezt a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.

Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu/

A magyar kultúra napja

Amikor elolvasunk egy regényt, amit rajzokkal, illusztrációkkal díszítettek, megnézzük-e tüzetesebben a képet, úgy tekintünk-e rá mint egy művészi rajzra, vagy csak rápillantunk és már lapozunk is tovább?
Úgy gondolom, olvasás közben nem nagyon nézegetjük a rajzokat, pedig a művészi illusztráció az egyszerű szemléltetésen túl, művészi élmény hozzáadásával segít hozzá a szöveg megértéséhez.

Ezért úgy gondolom, a magyar kultúra napja alkalmából álljunk meg egy pillanatra és nézzük meg, egy-egy általatok is ismert regény művészi illusztrációját.

A könyvtár faliújságján "Híres könyvek híres illusztrátorok" címmel, egy pár ismert regény művészi illusztrációinak nyomtatott másolatát tekinthetitek meg. 

Itt, a blogon pedig használjuk ki a modern kor vívmányait és nézzünk utána egy-két híres illusztrátorunk életútjának, alkotásainak.

Íme a Kossuth-díjas Kass János, aki rengeteg gyermek és ifjúsági regényhez készített rajzokat.

A szintén Kossuth-díjas Reich Károly  , vagy gyermekkorunk felejthetetlen mesekönyveit illusztráló Réber László.                                         

Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja

Andersen születésnapján, április 2-án ünnepeljük a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) kétévente adja át az Andersen-díjat egy szerzőnek és egy illusztrátornak.

Az IBBY magyar tagozata,

Év Gyermekkönyve 

díjat adományoz.  A díjakat a legjobbnak ítélt könyv szerzője, az év legjobb illusztrátora és fordítója kapja, és egy alkotó  életműdíjban részesül.

2014-ben az Év Gyermekkönyve díj díjazottjai:

Marék Veronika író, illusztrátor életművének elismeréséért;Tamás Zsuzsa író, a Macskakirálylány című gyermekkönyvért;Darvasi László író, A 3 emeletes mesekönyv című gyermekkönyvért;Molnár Jacqueline illusztrátor, a Kapjátok el Tüdő Gyuszit! és A hétfejű tündér című kötetek illusztrációiért;Pék Zoltán műfordító, Sally Gardner: A Hold legsötétebb oldala című regényének fordításáért;a Kolibri Kiadó pedig az elmúlt évben megjelentetett gyermekkönyveiért okleveles elismerést kapott.

A díjazással célunk, hogy a gyerekekhez még közelebb kerüljenek ezek az értékes olvasnivalók, valamint szeretnénk hangsúlyozni a szülők, felnőttek számára a magas színvonalú irodalom és illusztráció fontosságát minden gyermek életében” – nyilatkozott Rényi Krisztina, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyar Egyesületének elnöke.

A magyar kultúra napja

Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a

"Boldogasszony Anyánk" és az "Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga" kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. zsoltár (Tebenned bíztunk, eleitől fogva) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – az ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, nemzeti imádsággá vált műve 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor az alkotmány szövegének része lett. A Himnusz szövegének születésnapja, január 22. egyben a magyar kultúra napja. A 2012. január 1-jén életbe lépett  Magyarország alaptörvénye preambuluma a Himnusz első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”

Advent 4. vasárnapja

Pálfalvi Nándor: Karácsony

Karácsony ünnepén
az a kívánságom.
Legyen boldog mindenki
ezen a világon.
Itt is, ott is mindenütt
legyen olyan béke,
mint amilyen bent lakik
az emberek szívébe.

Boldog karácsonyt kívánunk!

A magyar nyelvben íráskor megkülönböztetünk kis- és nagybetűket. A nagybetű két fő funkciója a mondatkezdés és a tulajdonnév jelölése. Egyéb esetekben a kisbetű használatos.

Bár nagyon erős a késztetés, hogy a tisztelet, a szeretet kifejezése érdekében nagy kezdőbetűvel írjuk, a  KARÁCSONY a helyesírás szerint kisbetűvel írandó.

(forrás:helyesblog)

Boldog karácsonyt kívánunk!

Advent 3. vasárnapja

Jó néha gyereknek lenni, és mikor lenne jobb, mint karácsonykor, hiszen gyermek volt az ünnep fenséges alapítója is.

Charles Dickens

Advent 2. vasárnapja

Karácsony készül, emberek! 
Szépek és tiszták legyetek! 
Súroljátok föl lelketek, 
csillogtassátok kedvetek, 
legyetek újra gyermekek 
hogy emberek lehessetek!

Wass Albert: Karácsonyi versek

A Mikulás nem Télapó, a Télapó nem Mikulás

A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak Lycia, római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja.

Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje. Már fiatalon sokat segített a szegényeken, gazdag örökségét az éhezők megsegítésére fordította. Püspökként az egyház vagyonát is a nép étkeztetésére költötte a nagy éhínségek idején, amiért az őt követő egyházi méltóságok nehezteltek is rá, s egy időre kitagadták az egyházból.

A modern magyar néphagyomány szerint december 5-e éjjelén a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza.  A Mikulás-ünnep idővel egyre inkább szekularizálódott, elszakadt Szent Miklós alakjától, a tömegkultúra átalakította a keresztény legendát, az ünnep elvilágiasodott,  és elüzletiesedett. 

A Mikulással kapcsolatos elképzelések is megváltoztak a globalizáció hatására: míg a két világháború között a Mikulás a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a jelenkor Mikulása a Lappföldön vagy az Északi-sarkon él, szánját rénszarvasok húzzák.

A  Télapó elnevezés, feltételezhetően teljesen téves összemosása a különböző kultúrkörök hagyományainak. Németországban a (Weihnachtsmann) Karácsonyapó hozza az ajándékot a gyerekeknek.  Angliában is a Father Christmas érkezik, csak nem Szenteste, hanem 25-e reggelén. A Mikulás az USÁ-ban is megjelenik. Angliához hasonlóan, a kéményen át jön a Szent Miklósnak megfelelő Santa Claus, és szintén karácsonykor ajándékoz.

Elterjedt nézet, hogy a magyar „Télapó” szó akkor keletkezett mesterségesen, amikor az 1950-es évek kommunista vallásellenessége miatt teljesen le akarták cserélni a „Mikulás” elnevezést az állami iskolai és óvodai rendezvényeken. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének gyűjtése szerint azonban, már létezett jóval korábban is. Nem „mesterségesen”  keletkezett,  mai jelentését pedig fokozatosan vette fel, és továbbra is átalakulóban van. A "Tél apó" kifejezést így, különírva,  Arany János már 1850-ben ismerte, és Téli vers című versében le is írta.

Ma a  Mikulás és a Télapó egyaránt használatos, és szinte senkinek nem jut eszébe a történetük, az meg főleg nem, hogy valamelyiket negatívan megkülönböztessék a másikkal szemben. Talán a vallásosabb keresztények inkább használják a Mikulást, mert nevében tetten érhető, hogy a gyerekeket ajándékozó és számonkérő öregember alakja összemosódik Szent Miklós emlékével.

forrás:http://www.nyest.hu/hirek/mikulas-telapo-es-gyed-moroz

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mikul%C3%A1s

Szeptember 30.

Ma 155 éve született Benedek Elek, a nagy mesemondó, aki összegyűjtötte a szájról szájra terjedő magyar meséket, valamint más népek meséit is lefordította és közkinccsé tette. Az ő munkássága előtt tisztelegve, születésnapjának ünnepén emlékezünk meg immár 10. éve a népmesékről.

Benedek Eleket "meseország koronázatlan fejedelmének" tekintik, de gyönyörű meséin kívül, kevesen ismerik szép számban írt verseit és gyermekmondókáit.

Ezért azt gondoltam, a mai ünnepen, ide kattintva hallgassatok meg egy dalt Bardócz Orsolya, Benedek Elek dédunokája előadásában!

A Költészet Világnapja: március 21.

Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,

vidám, kamaszfiús

szellőkkel jár a fák alatt

s zajong a március.

A fázós rügy nem bujt ki még,

hálót se sző a pók, 

de futnak már a kiscsibék,

sárgás aranygolyók.

(Radnóti Miklós: Március)

A Magyar Kultúra Napja

A Himnusz születésnapja. Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását, a kézirat szerint, 1823-ban. 

1989 óta erre az eseményre emlékezünk a

Magyar Kultúra Napján.

E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá - 1993 óta - az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat.    

Advent negyedik vasárnapja

Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában,

 nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják,

 hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.

Márai Sándor

Advent harmadik vasárnapja

Lelkünkben gyujts pici gyertyát sokat.
Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk
törékeny játékunkat, a reményt.

 

Babits Mihály

Advent második vasárnapja

Fésűs Éva: Álmodik a fenyőfácska

Álmodik a fenyőfácska

odakinn az erdőn.

Ragyogó lesz a ruhája,

ha az ünnep eljön.

Csillag röppen a hegyre,

gyertya lángja lobban,

dallal várják és örömmel

boldog otthonokban.

Legszebb álma mégis az, hogy

mindenki szívébe,

költözzék be szent karácsony

ünnepén a béke.

Ma itt járt a Mikulás!

Galambos Bernadett: Az ajándék                                                                         

Mikulás ha volnék:
minden áldott éjjel,
havat szórnék két kezemmel
háztetőkön széjjel.

Mikulás ha volnék

decemberi éjben:

Járnék csengettyűkkel

fehér holdsütésben.

Mikulás ha volnék

szívem arany lenne:

Aranydiót, aranyalmát

raknék tenyeredbe!

Aranydióm, aranyalmám

szeretetté válna,

Melegsége nem férne be

pici, kis szobádba!

Advent első vasárnapja

                                                                                                               Juhász Gyula: Karácsony felé

 

Szép Tündérország támad föl szívemben

Ilyenkor decemberben.

A szeretetnek csillagára nézek,

Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,

Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot,

S amit az élet vágott,

Beheggesztem a sebet a szívemben,

És hiszek újra égi szeretetben,

Ilyenkor decemberben.

 

…És valahol csak kétkedő beszédet

Hallok, szomorún nézek,

A kis Jézuska itt van a közelben,

Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,

S ne csak így decemberben.

                                                                                  

190 éves a Magyar Himnusz

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én Szatmárcsekén írta Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból, c. költeményét, melyet ma Himnusz néven ismerünk. 
Előtte a Boldogasszony Anyánk, a Tebenned bíztunk, elejétől fogva, és a Rákóczi-nóta volt a magyarság himnusza.
Zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben és a budapesti Nemzeti Színházban hangzott el először 1844. július 2-án. Az idős Erkel visszaemlékezése: " Csend van. Ülök és gondolkodok. Hát hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesterem szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik bele, megvan a Himnusz." .

 A magyar nemzeti himnusz csak 1989-ben került hivatalosan a Magyar Köztársaság Alkotmányába, szövegének születésnapja pedig az óta a Magyar Kultúra Napja. 

Budakeszin Himnusz szobor áll, mely 9 méter hosszú, 4 és fél méter magas. Egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén bronzból készült Isten-alak látható. A szobor 7 ívből álló szerkezetében bronz harangok szólaltatják meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.

Advent negyedik vasárnapja

Betlehemi csillag 
Szelíd fénye mellett 
Ma az égen és a földön 
Angyalok lebegnek. 
Isten hírvivői 
Könnyezve dalolnak 
Békességet, boldogságot 
Földi vándoroknak.

Juhász Gyula

Advent második vasárnapja

Sokkal értékesebb a magad alkotta ajándék. - Amíg készíted, mindig arra gondolsz, akié lesz.

 Nem egy pillanat csak, amíg megveszed, hanem hosszú órák, esték, amíg elkészülsz.

 Ezalatt beépül az ajándékba a szereteted is.

Kálnay Adél