2018. november 30., péntek

Advent első vasárnapja 2018

December 2-án kezdetét veszi az adventi készülődés. Meggyújtjuk a koszorún az első gyertyát, és gondolatainkban és tetteinkben elkezdünk a karácsonyra készülődni.

Weöres Sándor: Ünnep

A csillag-szárnyas éj nyugalma zeng.
Égen kereng a dal, ha nincs veszély.
Villogva reng a csillag-szárnyas éj,
s a kedv magasban él, égen kereng.

A nap világa kél, hajnal dereng,
lenn hárfa peng, fenn orgona zenél,
föld álma leng, a nap világa kél,
a szívben ünnepély, lenn hárfa peng.

Égen kereng a dal, föld álma leng,
a nap világa kél. Ha nincs veszély,
fenn orgona zenél, nyugalma zeng.

Lenn hárfa peng, a csillag-szárnyas éj
s a kedv magasban él, villogva reng,
hajnal dereng, a szívben ünnepély.

2018. november 21., szerda

Felsőoktatási rangsor 2019

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) az ország legjobb felsőoktatási intézménye - derül ki a Figyelő most megjelent Felsőoktatási Rangsor 2019 című kiadványából. A végzettek ráadásul magas jövedelemmel is rendelkeznek: a havi bruttó átlagjövedelmük 319 ezer forint.

A gazdaságtudományi képzések közül a BCE-GTK áll az első helyen, ahol a felvettek pontátlaga 450 feletti, és a tudományos fokozattal rendelkező tanárok aránya is kiemelkedő. A második helyre a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara (BCE-KTK) került, ahová szintén nehéz bekerülni, de mindkét kar elvégzése megéri. A BCE-GTK elvégzése 334 ezer forintos bruttót jelent, a KTK-s diplomával pedig átlagosan 316 ezer forintért lehet elhelyezkedni. A harmadik helyet az ELTE Gazdálkodástudományi Intézete (ELTE-GTI) szerezte meg, itt azonban már "csak" 410-es a felvettek pontátlaga.

A dobogóról már leszorult az ELTE Társadalomtudományi Kara (ELTE-TÁTK) és a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (BME-GTK), azonban ezeken a karokon is még 410 feletti a pontátlag. Az ELTE-TÁTK-os diploma 253 ezer forintos átlagos bruttót jelent, a BME-GTK-s pedig 292 ezrest.
A top 10-be bekerült még a 
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara,
a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara,
a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kara,
a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kara, és a
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara. (portfolio.hu)
A kiadvány a kiadó jóvoltából a könyvtárban is hozzáférhető.

2018. november 20., kedd

Gyermeki Jogok Világnapja

1989 óta november 20-án van a Gyermeki Jogok Világnapja. 1989-ben ezen a napon New York-ban fogadta el az Egyesült Nemzetek Szövetsége a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményt. 
Az egyezmény kizár mindenfajta diszkriminációt, és a gyermek érdekét, mint „mindenek felett álló”, levezethetetlen értéket, mint alapjogot határozza meg. Három alapelve (3P Modellje) a részvétel (a gyermek korától és érettségétől függően részese a saját sorsát érintő kérdések megvitatásának), a védelem és a megelőzés.
Védelem (Protection)
A gyermekek biztonságának védelme, többek között a bántalmazás minden formája, az elhanyagolás és a kizsákmányolás elleni védelmet jelenti. Ide tartozik például a menekült gyermekek speciális védelme, a háborús konfliktusokban való részvétel, a szexuális kizsákmányolás valamint a gyermekmunka tilalma.
Ellátás, gondozás (Provision)
A gyermekek alapvető létszükségleteinek biztosítása, amely az egészséges testi és lelki fejlődésükhöz szükséges, például megfelelő táplálék és egészségügyi ellátás biztosítása, vagy az alapvető oktatáshoz való jog.
Részvétel (Participation)
A gyermekek képességeik fejlődésével egyre inkább képesek dönteni és aktívan részt venni egy közösség életében. Az egyezmény biztosítani kívánja számukra az információhoz való, a gondolat-, vallás-, lelkiismeret-, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát és az egyesüléshez való jogot.

A Gyermekjogi egyezmény máig a legszélesebb körben elfogadott nemzetközi emberi jogi dokumentum, amelyet mindeddig csupán 3 ország nem fogadott el magára nézve kötelezőnek: az Amerikai Egyesült Államok, Szomália és Dél-Szudán.
Magyarország 1990-ben írta alá a Gyermekjogi egyezményt, és az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki. Így annak rendelkezései a hazai törvényekhez hasonlóan hatályos és érvényes. 

2018. november 19., hétfő

A Könyvem és Én - szelfi pályázat

Van kedvenc könyved és ezt másoknak is szívesen megmutatnád? (A szelfi lehet mókás vagy komoly, és arcokon izgalom vagy mosoly, mutassuk meg együtt, milyen is a könyvmoly!) Az Illyés Gyula Megyei könyvtár szelfi pályázatot hirdet.
A pályázaton bárki részt vehet, aki elmúlt 10 éves. (18 év alatt csak szülői hozzájárulási nyilatkozattal érvényes.) Nevezési díj nincs.
A jelentkezési lap letölthető az Illyés Gyula Megyei Könyvtár Facebook oldaláról, melyet szkennelve, e-mailen kell eljuttatni az alábbi e-mail-címek valamelyikére: 
kotoganmariann@gmail.com vagy kaposi.ildiko27@gmail.com. Az email tárgya „A Könyvem és Én” legyen.
Pályázni 1-3 MB méretű, 300 dpi felbontású, JPG formátumú képekkel lehet. Egy pályázó legfeljebb 3 fotóval nevezhet. A képeket jól azonosítható elnevezéssel kell elküldeni (pl.: ALKOTÓ NEVE_A KÉP CÍME_SZÜLETÉSI ÉV_SORSZÁM)
A fotón próbáljátok meg bemutatni a könyv témáját, hangulatát. Fűzhettek hozzá egy rövid leírást is.
Jelentkezési határidő: 2019.01.31.
A zsűri által legjobbnak ítélt fotókból kiállítás nyílik a könyvtár épületében
További információk: 
tel: 06-74 528-104

2018. november 12., hétfő

A magyar nyelv napja

Az országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, hogy a figyelmet ráirányítsa a szellemi-kulturális örökségünk alapját jelentő anyanyelvünkre.
November 13. meghatározó dátum a magyar nyelv történetében, 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt.
E törvény többek között kimondta: „1. § Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.”
2001 óta az ENSZ is ünnepli hivatalos nyelveit. Az angol nyelv napját április 23-án ünneplik, William Shakespeare halálának napján. A francia nyelv napja március 20., mivel a Frankofónia Nemzetközi Szervezetét ekkor hozták létre 1970-ben. A kínai nyelv napján, április 20-án Cangjieről emlékeznek meg, mert a legenda szerint ő alkotta meg a kínai írásjeleket. Június 6-a az orosz nyelv napja, mivel ekkor született Puskin, akit az orosz irodalmi nyelv megteremtőjeként tartanak számon. A spanyol nyelv napja október 12-e, melyet Spanyolországban a nemzet napjaként ünnepelnek, hiszen ekkor lépett először Amerika földjére Kolumbusz Kristóf. (impressmagazin.hu)

2018. november 7., szerda

150 éves az Országgyűlési Könyvtár

Az Országgyűlési Könyvtárat a törvényhozó munka támogatására az 1860-as évek végén az Országgyűlés képviselőháza hozta létre. Az 1868-as képviselőházi házszabály már leszögezte: „a Ház tagjainak használatára könyvtárt állít.” A helyiség, a könyvek, a költségvetés és személyzet biztosításával 1870-ben kezdte meg a könyvtár a tényleges működését. Előbb a Magyar Nemzeti Múzeum épületében, 1873-tól 1902-ig az Ybl Miklós tervei alapján épült Sándor utcai Régi Képviselőházban működött, majd 1902-től a Steindl Imre által tervezett új Országházban folytatta tevékenységét.
Megalapításától kezdve 1952-ig a magyar parlament szervezeti egységeként belső, zárt, intézményi szakkönyvtárként működött, alapvető feladata az országgyűlési képviselők munkájának támogatása volt. A könyvtár gyűjteményének gyarapítására képviselők, tudósok tettek javaslatot. Egyre szélesebb körben terjedt el a könyvtár kiváló gyűjteményének híre, ezért egyre többen kértek engedélyt, hogy használhassák az állományt. Ennek eredményeként 1934-ben megnyílt az „idegenek olvasóterme.”
A könyvtár 1952-ben vált nyilvánossá a Minisztertanács határozata nyomán, és önálló költségvetési intézményként a kultuszminisztérium felügyelete alá került. A rendszerváltozás után a könyvtár újra a törvényhozás könyvtára lett, ugyanakkor megmaradtak a nyilvános közkönyvtári és országos tudományos szakkönyvtári feladatai is.
A könyvtár állománya az alapítástól eltelt idő alatt több mint 900 ezer kötetre nőtt. A könyvtár 1902-ben 50 ezer kötettel költözött az Országházba. 
A könyvtár legrégebbi muzeális könyve, Werbőczy István 1517-ben kiadott Tripartituma (Hármaskönyv), amely 1997-ben a Sotheby New York-i árveréséről került az állományba. Kiemelkedően gazdag a könyvtár régi hírlap és folyóirat-állománya. Az első magyar nyelvű újság a Magyar Hírmondó (1780) is megtalálható az állományban. Az Országgyűlési Könyvtárban elérhető legkorábbi külföldi folyóirat a Historischer Mercurius, amely 1722-ben jelent meg Zürichben.
A könyvtár Budapesten, az Országház épületében található. A könyvtárba minden 18 éven felüli magyar és külföldi állampolgár beiratkozhat.
Nyitvatartás:
Hétfő–Péntek: 9:00–20:00
Szombat: 10:00–18:00