2013. január 22., kedd

190 éves a Magyar Himnusz




Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én Szatmárcsekén írta Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból, c. költeményét, melyet ma Himnusz néven ismerünk. 
Előtte a Boldogasszony Anyánk, a Tebenned bíztunk, elejétől fogva, és a Rákóczi-nóta volt a magyarság himnusza.
Zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben és a budapesti Nemzeti Színházban hangzott el először 1844. július 2-án. Az idős Erkel visszaemlékezése: " Csend van. Ülök és gondolkodok. Hát hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesterem szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik bele, megvan a Himnusz." .
 A magyar nemzeti himnusz csak 1989-ben került hivatalosan a Magyar Köztársaság Alkotmányába, szövegének születésnapja pedig az óta a Magyar Kultúra Napja. 
Budakeszin Himnusz szobor áll, mely 9 méter hosszú, 4 és fél méter magas. Egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén bronzból készült Isten-alak látható. A szobor 7 ívből álló szerkezetében bronz harangok szólaltatják meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.