100 éve halt meg Ady Endre

Száz évvel ezelőtt, 1919. január 27-én reggel az ország egy tragédiára ébredt: meghalt az egyik legnagyobb magyar költő. Ady Endre akkor már két hete szanatóriumban volt, orvosai sejtették, hogy nem lehet segíteni rajta, a hír mégis mindenkit váratlanul ért. Halálos ágyánál aznap délelőtt rengeteg ember jelent meg, és később a ravatalánál a Nemzeti Múzeumban is hatalmas tömeg volt, itt többek közt Móricz és Babits is mondott beszédet.Bár Ady már régóta beteg volt, a halála mégis váratlanul érte az embereket. . Az állapota igazából ekkor már majdnem egy éve elég kritikus volt. A vérbaj tünetei mellett más problémái is voltak, állandóan lázas volt és többször volt tüdőgyulladása is. Végül, amikor már nagyon rosszul volt, a Liget Szanatóriumba szállították, ahol még két hétig élt. Ady utolsó reggeléről Papp Márta, az őt gondozó nővér számolt be:

„…Este megvacsorázott. Aztán elaludt csendesen. A láza ekkor pontosan 39,9 volt. Éjfél felé én is lefeküdtem, és reggel nyolc óra után arra ébredtem, hogy a beteg lélegzete nem normális és arca hirtelen elfehéredik. Megijedtem, hozzáugrottam, és kérdeztem: fáj, mi fáj? Hívjak orvost? Nem válaszolt, aludt. Rémületemben nem mertem otthagyni a szobában, elkezdtem tapsolni hangosan, mint a színházban szokás, hogy valaki észrevegyen a folyosóról. Úgy küldték fel Reiss doktorkisasszonyt. Ő volt az inspekciós… Kámfor- és koffeininjekciókat kapott, majd elkezdett hörögni, de még mindig nem ébredt fel. Pár pillanatig tartott az egész, negyed kilenckor álmában meghalt.”(http://konyves.blog.hu)

Ady Endre: Én kifelé megyek

Egy-egy szitok, szép szó, üvöltés
Jön messziről még-még utánam,
Zúgó fülemig alig ér el,
Mértföldeket lép-lép a lábam:
Én kifelé megyek.

Hátul: egyre messzebb az Élet,
Elöl: jön-jön az Ismeretlen,
Nem gyűlölöm, kiket gyűlöltem,
Nem szeretem, kiket szerettem:
Én kifelé megyek.

Mit hagyok itt, nem is tudom már,
Messzebb-messzebb visz minden óra,
Fekete-zöld babérfák terhe
Esőzik a bús távozóra:
Én kifelé megyek.

Aranyút - Egy rendhagyó film Arany János életéről

A Litera irodalmi portál stábja (Szilasi László, Simon Márton és Horváth Kristóf) három nap alatt körbejárta Arany János életének színtereit és egy "road movie"-t forgatott róla, abból az apropóból, hogy 2017-ben ünnepeltük Arany János születésének 200. évfordulóját. Az elkészült filmet most ti is megnézhetitek a Youtube-on. A készítők igyekeztek az élő hagyományt előhívni és továbbéltetni, különösen a fiatalabb korosztályt megcélozva.

Janikovszky Éva

Holnaptól már megkaphatjátok a könyvtárban a Könyvtárhasználati verseny 2. feladatlapját. A feladatlap minden kérdése a 90 éve született Janikovszky Évával és műveivel kapcsolatos.

Ezen a könyvtárhasználati versenyen  azt kell bizonyítanod, hogy milyen ügyesen használod a könyvtárban található lexikonokat és egyéb nyomtatott forrásokat. 

Most mégis összegyűjtöttem nektek pár linket, (internet címet) amit egy kattintással ti is elérhettek, és segítségetekre lehet a feladatok megoldásában.

Természetesen, az internetről gyűjtött adatoknál is pontosan fel kell tüntetni a forrást!

Saját internetes oldala.
Janikovszky Éva a Móra Könyvkiadó honlapján.
Életrajza az e-kultúra oldalán.
Olvashatod és hallgathatod egyszerre: Kire ütött ez a gyerek?
Elolvashatod a Ha én felnőtt volnék című írást, vagy ha azt már nagyon ismered, akkor ajánlom:
A tükör előtt (egy kamasz monológja) címűt.
Végül hallgasd meg a youtube.com-on Halász Judit előadásában: Kire ütött ez a gyerek?

Jó böngészést! Jó versenyzést! Jó szórakozást kívánok!

                           

A magyar kultúra napja

Amikor elolvasunk egy regényt, amit rajzokkal, illusztrációkkal díszítettek, megnézzük-e tüzetesebben a képet, úgy tekintünk-e rá mint egy művészi rajzra, vagy csak rápillantunk és már lapozunk is tovább?
Úgy gondolom, olvasás közben nem nagyon nézegetjük a rajzokat, pedig a művészi illusztráció az egyszerű szemléltetésen túl, művészi élmény hozzáadásával segít hozzá a szöveg megértéséhez.

Ezért úgy gondolom, a magyar kultúra napja alkalmából álljunk meg egy pillanatra és nézzük meg, egy-egy általatok is ismert regény művészi illusztrációját.

A könyvtár faliújságján "Híres könyvek híres illusztrátorok" címmel, egy pár ismert regény művészi illusztrációinak nyomtatott másolatát tekinthetitek meg. 

Itt, a blogon pedig használjuk ki a modern kor vívmányait és nézzünk utána egy-két híres illusztrátorunk életútjának, alkotásainak.

Íme a Kossuth-díjas Kass János, aki rengeteg gyermek és ifjúsági regényhez készített rajzokat.

A szintén Kossuth-díjas Reich Károly  , vagy gyermekkorunk felejthetetlen mesekönyveit illusztráló Réber László.                                         

Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja

Andersen születésnapján, április 2-án ünnepeljük a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) kétévente adja át az Andersen-díjat egy szerzőnek és egy illusztrátornak.

Az IBBY magyar tagozata,

Év Gyermekkönyve 

díjat adományoz.  A díjakat a legjobbnak ítélt könyv szerzője, az év legjobb illusztrátora és fordítója kapja, és egy alkotó  életműdíjban részesül.

2014-ben az Év Gyermekkönyve díj díjazottjai:

Marék Veronika író, illusztrátor életművének elismeréséért;Tamás Zsuzsa író, a Macskakirálylány című gyermekkönyvért;Darvasi László író, A 3 emeletes mesekönyv című gyermekkönyvért;Molnár Jacqueline illusztrátor, a Kapjátok el Tüdő Gyuszit! és A hétfejű tündér című kötetek illusztrációiért;Pék Zoltán műfordító, Sally Gardner: A Hold legsötétebb oldala című regényének fordításáért;a Kolibri Kiadó pedig az elmúlt évben megjelentetett gyermekkönyveiért okleveles elismerést kapott.

A díjazással célunk, hogy a gyerekekhez még közelebb kerüljenek ezek az értékes olvasnivalók, valamint szeretnénk hangsúlyozni a szülők, felnőttek számára a magas színvonalú irodalom és illusztráció fontosságát minden gyermek életében” – nyilatkozott Rényi Krisztina, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyar Egyesületének elnöke.

A magyar kultúra napja

Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a

"Boldogasszony Anyánk" és az "Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga" kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. zsoltár (Tebenned bíztunk, eleitől fogva) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – az ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, nemzeti imádsággá vált műve 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor az alkotmány szövegének része lett. A Himnusz szövegének születésnapja, január 22. egyben a magyar kultúra napja. A 2012. január 1-jén életbe lépett  Magyarország alaptörvénye preambuluma a Himnusz első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”

Szeptember 30.

Ma 155 éve született Benedek Elek, a nagy mesemondó, aki összegyűjtötte a szájról szájra terjedő magyar meséket, valamint más népek meséit is lefordította és közkinccsé tette. Az ő munkássága előtt tisztelegve, születésnapjának ünnepén emlékezünk meg immár 10. éve a népmesékről.

Benedek Eleket "meseország koronázatlan fejedelmének" tekintik, de gyönyörű meséin kívül, kevesen ismerik szép számban írt verseit és gyermekmondókáit.

Ezért azt gondoltam, a mai ünnepen, ide kattintva hallgassatok meg egy dalt Bardócz Orsolya, Benedek Elek dédunokája előadásában!

190 éves a Magyar Himnusz

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én Szatmárcsekén írta Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból, c. költeményét, melyet ma Himnusz néven ismerünk. 
Előtte a Boldogasszony Anyánk, a Tebenned bíztunk, elejétől fogva, és a Rákóczi-nóta volt a magyarság himnusza.
Zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben és a budapesti Nemzeti Színházban hangzott el először 1844. július 2-án. Az idős Erkel visszaemlékezése: " Csend van. Ülök és gondolkodok. Hát hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesterem szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik bele, megvan a Himnusz." .

 A magyar nemzeti himnusz csak 1989-ben került hivatalosan a Magyar Köztársaság Alkotmányába, szövegének születésnapja pedig az óta a Magyar Kultúra Napja. 

Budakeszin Himnusz szobor áll, mely 9 méter hosszú, 4 és fél méter magas. Egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén bronzból készült Isten-alak látható. A szobor 7 ívből álló szerkezetében bronz harangok szólaltatják meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.

A Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja

1967 óta tartják a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) szervezésében, Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. Célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, s hogy a gyerekek magas színvonalú könyvekhez jussanak, különösen a fejlődő világban. Évente más-más ország nemzeti tagozata kap lehetőséget egy közös téma meghatározására. A világ gyermekeinek szóló üzenetet az adott ország egy népszerű írója fogalmazza meg, egy ismert illusztrátora pedig elkészíti az azzal harmonizáló plakátot.

Az idén Észtországból Aino Pervik üzen a gyerekeknek, a plakátot pedig Jüri Mildeberg készítette el.

Iskolánkban ezen a napon: "A családi olvasás éve jegyében" szeretet-család-barátság témakörrel, területi prózamondó versenyt tartunk.

Olvass te is!

Emlékezzünk az aradi vértanukra!