Az idei esztendőben ünnepeljük az Egri csillagok - mely méltán nyerte el a Nagy Könyv címet - és más remekművek szerzője születésének 150. évfordulóját.
Ma, október 17-én pedig az Egri vár védői előtt tisztelgünk, akik 1552-ben, ezen a napon arattak dicsőséges győzelmet a török felett.
Gárdonyi Géza regénye a mai napig időszerű üzenetet hordoz; követendő példát mutat hazafiasságból és hazaszeretetből.
Ezért az Országgyűlés az idei évtől október 17-ét Gárdonyi Géza emléknappá nyilvánította.
A visszahúzódó, befelé forduló, ellentmondásokkal teli ember életéről alább olvashatsz egy rövid összefoglalót.
Gárdonyi Géza,
eredeti neve Ziegler
Géza. (Gárdony-Agárdpuszta 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.)
Író, költő,
drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Írói nevét születési anyakönyvezési helyszíne, Gárdony után
választotta.
Gárdonyi sokat vándorolt életében. Szeretett kiballagni Eger „kőszénszagú” pályaudvarára,
s fölszállt az első induló vonatra. A bor című színművét úgy írta meg két hét alatt,
hogy vonatról vonatra szállt. Míg szaporodtak a betűk a kéziratban, ő
észrevétlen beutazta fél Magyarországot.
A személye köré fonódó legenda
közvetlenül Egerbe költözése után, még életében kialakult. Kortársai „egri remetének” vagy egyik regényének
címe után „láthatatlan embernek” nevezték, mivel a társasági életet nem
kedvelte, de barátait szívesen fogadta otthonában. Könyvekkel,
rövid szárú csibukokkal és hosszú szárú
tajtékpipákkal zsúfolt, ablaktáblás és bőrrel párnázott ajtajú, teremnyi
nagyságú dolgozószobájába nem szűrődött be a külvilág látványa és zaja, a
napfény csak a tetőbe vágott ablakokon keresztül talált utat a „remetelakba”.
Leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri
csillagokat a Pesti Hírlap című folyóirat 1899 karácsonyán kezdte közölni
folytatásokban. Könyv formában, 1901-ben jelent meg. Eddig 19 idegen nyelven
megjelent művet az író születésének 150. évfordulója alkalmából török nyelvre
is lefordították.
A történelmi regény a korabeli történeti
szakirodalom elmélyült tanulmányozása, komoly levéltári kutatómunka és hathetes
konstantinápolyi tanulmányút alapján született meg. Hiteles képet ad a várvédő
harcok idejéről. Főhősének Bornemissza Gergelynek az életútja bővelkedik
izgalmas kalandokban. Bátor, leleményes katonaként veszi ki részét a
küzdelmekben a törökök felett diadalmaskodó várvédők között.
Gárdonyi sokféle műfajban írt és sok mindennel
foglakozott. Például: festett, hegedűn játszott, növényeket gyűjtött, botanikus
kertet hozott létre.
A gyerekeknek írt meséi közül könyvtárunkban is
megtalálható néhány.
Az alább olvasható idézet is egyik gyerekeknek
szóló könyvéből való.
„Volt nagyapónak egy sima szőrű, magas tetejű,
fekete kalapja. Sokszor meséltek arról. Azt mondták, hogy aki azt a kalapot
fejére teszi mindent, tud.
Lám, nagyapó is milyen okos, mindenhez ért: tud
olvasni az újságból, szépen szóló fűzfa sípot farag,malmot csinál papirosból,
sőt azt is meg tudja mondani, hogy hányat mutat az óra.
És mindez a sok tudomány tudjátok-e, hol van?
A nagy fekete kalapban.”
Keressétek meg a történet befejezését!
Könyvtárunkban megtalálható könyvei:
- Gárdonyi Géza: Nagyapó meséi Excalibur Könyvkiadó, Bp.2001.
- Gárdonyi Géza: A mindentudó kalap Excalibur Kiadó, Bp. 2000.
- Gárdonyi Géza: Nevetőkönyv Móra Könyvkiadó, Bp. 1993.
- Állatmesék gyerekeknek: Gárdonyi Géza válogatott meséi Puedlo Kiadó, Nagykovácsi. 2004.
- Gárdonyi Géza: Egri csillagok Holló Könyvkiadó, Kaposvár, 1999.
- Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Kossuth Könyvkiadó, Bp. 2006.
- Gárdonyi Géza: Ida regénye Kossuth Könyvkiadó, Bp.2007.
Aki többet szeretne megtudni Gárdonyi Géza íróról,
és műveiről jöjjön fel a könyvtárba és oldja meg a verseny feladatait!
