A Föld Napja

A Föld Napja már 41 éve minden évben megrendezésre kerül, melynek az elsődleges célja környezetünk védelme, és a környezettudatos viselkedés megismertetése az emberekkel. A Föld Napját mostanra már nem csak a nagyvárosokban jelen lévő környezetvédő szervezetek és aktivisták ünneplik, hanem számos kisváros és falu is programokat szervez mind a felnőttek, mind a gyerekek számára, ahol megtudhatják, hogy miért is kell vigyázniuk bolygónk tisztaságára és egészségére.

Mi, Márai Sándor Füveskönyvéből vett idézettel csatlakozunk ehhez a figyelemfelkeltő fontos ünnephez:

"Az erd

őkben van valami megrendítő, különösen a fenyőerdőkben. Nemcsak sötét és következetes hallgatásuk rendít meg, mély árnyaik, templomi fenségük és áhítatos magatartásuk. Megrendítő az élet akarata, mellyel egy nagy erdő kifejezi a világerőket.Gondoljuk csak el, miféle erők és szándékok építették az ötvenméteres fenyők százezreit! Mit pazarolt el a természet magvakban, porzókban, bibékben, kísérletekben, napsütésben, esőben, széljárásban, míg egy ilyen erdő felépült! S milyen céltudatos és néma ez a létezés, mely semmi egyebet nem akar, csak lenni, csak felnőni és évszázadokon át megmaradni, teljesen kifejezve önmagát, lélegezve, felelve a világnak– s ugyanakkor nem tör senki és semmi ellen, otthont és életet ad élőlények milliárdjainak. Milyen nagy és bölcs közösség ez az ötvenezer holdas fenyőerdő. Mint azősapák, úgy őrködnek az élet fölött a fenyők. Egyszerre felelnek hatalmas törzsükkel a földnek és az égnek. Amikor csak teheted, menj az erdőbe."

Az Év Gyermekkönyve-díj

Pénteken adták át az Év Gyermekkönyve-díjat! Az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciója ítéli oda az előző év legjobb, legsikeresebb új magyar gyerekkönyveinek, illetve azoknak, akik kiemelkedőt nyújtottak a gyerekeknek szóló irodalom, illusztráció, könyvkiadás valamely részterületén. A díj célja a magyar gyerekirodalom kiemelkedő alkotóinak elismerése és elismertetése.

Az Év Gyermekkönyve 2010. díjazottjai:

Máté Angi: Volt egyszer egy egy

Szalma Edit

Módra Ildikó: Trapp című kötetének illusztrálásáért

Elekes Dóra és Greskovits Endre

Rudyard Kipling: Hogyvolt-mesék című könyvének fordításáért

A Csodaceruza folyóirat ismeretterjesztő tevékenységéért

Békés Pál

életműve, munkássága elismeréséül

XVIII. Nemzetközi Könyvfesztivál

Beszéljétek rá Anyát és Apát, esetleg nagyszüleiteket, hogy szombaton, vagy vasárnap vigyenek el benneteket a Millenárisra!

Csaknem 60 ezer kötettel, 200-300 könyvújdonsággal és összesen 300 koncerttel, beszélgetéssel, gyermekprogrammal, egyéb rendezvénnyel várja a látogatókat csütörtöktől vasárnapig a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenáris parkban . Az 500 forintos belépő árát a hagyományoknak megfelelően a standoknál levásárolhatjátok!

A rendezők idén, a soros magyar uniós elnökség apropóján Per Olov Enquist svéd író mellett, az Európai Uniót hívták meg díszvendégnek.

Április 15-én, pénteken 12 órakor átadják az Év Gyermekkönyve Díjat.

A gyerek(b)irodalom részletes programját itt olvashatjátok.

vagy: ITT

Jó szórakozást és szép időt kívánunk a programokhoz!

Költészet Napja 2011

Április 11-én, hétfőn egész nap verseket olvasva ünnepeltük a költészet napját. Délelőtt rendhagyó magyar óra keretében osztályok jöttek fel a könyvtárba, s a gyerekek felolvasták egymásnak kedvenc versüket.

A szünetekben neves színészektől hallgathattunk költeményeket a büfé melletti TV-n keresztül.

13 órától irodalmi kávéházzá alakult a könyvtár, ahol sütemény és tea mellett szép verseket olvastunk fel egymásnak.

Lelkünket kényeztettük egy kicsit, ünnepeltünk egy hétköznapon, jól éreztük magunkat! Köszönjük a résztvevő tanároknak és diákoknak!

A Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja

1967 óta tartják a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) szervezésében, Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. Célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, s hogy a gyerekek magas színvonalú könyvekhez jussanak, különösen a fejlődő világban. Évente más-más ország nemzeti tagozata kap lehetőséget egy közös téma meghatározására. A világ gyermekeinek szóló üzenetet az adott ország egy népszerű írója fogalmazza meg, egy ismert illusztrátora pedig elkészíti az azzal harmonizáló plakátot.

Az idén Észtországból Aino Pervik üzen a gyerekeknek, a plakátot pedig Jüri Mildeberg készítette el.

Iskolánkban ezen a napon: "A családi olvasás éve jegyében" szeretet-család-barátság témakörrel, területi prózamondó versenyt tartunk.

Olvass te is!

Ma van a Bolondok Napja

Április elseje a bolondság, a tréfálkozás napja. Ilyenkor sok minden megengedhető, és az ötletes tréfákon nem illik megsértődni. Persze, mindennek van határa, és nem jó, ha a bolondozás durvaságba torkollik. Ám a jól irányzott poénok frissítően hatnak az emberre. És azt vajon tudod-e, hogy honnan származik az áprilisi tréfálkozás szokása?

Rengetegféle találgatás van az eredetéről, ám egyik sem túl meggyőző.

Egy forrás szerint az áprilisi tréfálkozás eredetét Franciaországban kell keresnünk. A régi francia naptár szerint az esztendő április 1-jén kezdődött. Ezen a napon ősi szokás szerint az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy az esztendőnek onnantól fogva január 1-jén kell kezdődnie. Így az ajándékozások időpontja is áttolódott január elsejére, de a régi évkezdet még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Eleinte április 1-jén is küldözgettek ajándékokat egymásnak, majd - tekintettel a kettős költségre - az április elseji ajándékozgatás átalakult: értékes meglepetések helyett inkább tréfákat küldtek, s végül kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással, vagyis bolondozással ünnepelték meg. Talán az egyik legrégebbi tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia eszelte ki. Áldozatul Gramont márkit választotta. Március 31-ének éjszakáján, mialatt a márki aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháit. Minden egyes darabot felfejtettek, majd újra összevarrtak, de szűkebbre. Reggel a márki fel akarta húzni a nadrágját, de nem fért bele. Riadtan nyúlt mellénye után, ám nem tudta begombolni. Ugyanígy járt a kabátjával is. Javában küszködött, amikor rányitotta az ajtót az egyik cinkostárs: "Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!" A márkiról gyöngyökben hullt a veríték, hogy miféle furcsa és borzasztó betegség üthetett ki rajta. Orvosért futtattak, az orvos pedig - aki szintén beavatott volt - megvizsgálta, receptet írt és gondterhelten távozott. Elszaladtak a recepttel a gyógyszerészhez, aki visszaküldte, hogy nem érti. Nem is érthette, mert ez volt ráírva latinul: "Accipe cisalia et dissue purpunctum". Vagyis "Végy ollót, és vágd fel a mellényedet!" Hogy a márki miképp reagált az ugratásra, azt ma már nem tudhatjuk. Az viszont örök érvényű igazság, hogy másokon nevetni könnyebb, mint magunkon - még áprilisban is.

Forrás