
Kint is bent is nagy vacogás,
ringassuk hát a Gyermeket,
nem válthat meg már semmi más,
csak a jóság, a szeretet.
Szép hitedet ne veszítsd el,
nem élhetünk üres szívvel!
(Csukás István)
IV. Gergely pápa a IX. században a pogány hagyományok átreformálása érdekében kinevezte november 1-et, a Mindenszentek napjának. Innen ered a mindannyiunk által ismert "Halloween"-szó, amely eredeti formájában "All hallows evening"-ként szerepelt és "Minden szentek estéjét" jelentette. A keresztény keretek mögött azonban megmaradtak a pogány jelképek és szokások, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a világ minden táján.
A Halloween ünnep eredete
A kelták az újévet november elsején a Samhain-fesztivál keretében ünnepelték. Pogány hagyományok szerint több istent imádtak, ám ezek közül is kimagaslott a számukra legfontosabb istenalak, a napisten (Samhain). Ő jelképezte az emberek számára a termékenységet, a munka szeretetét és a bőséget. Az újév a napos időszak lezárását, a termés betakarítását és a hideg, téli napok kezdetét jelentette. Szimbolikusan azt jelképezte, hogy Samhain a hideg fogságába került. A kelták hite szerint a halottak istene az óév utolsó napján, október 31-én megengedte az elhunyt lelkeknek, hogy családjaikhoz hazalátogassanak. Az emberek féltek a rossz szellemektől és a démonoktól, ezért az ünnepség kezdetén hatalmas máglyákat gyújtottak, áldozatokkal kedveskedtek isteneiknek. Hasonló célt szolgálhatott, hogy állatjelmezekbe öltöztek, mivel ezzel akarták elijeszteni falvaikból az ártó lelkeket. Hajnalig tartó, tűz körüli táncukkal elbúcsúztatták a napsugaras időszakot. Reggel a vallási vezető kőedényekben egy-egy maroknyi parazsat adott minden családnak, hogy otthonukba beköltözzön a fény és a melegség. Így üldözték el a rossz szellemeket, akik esetleg az éjszaka folyamán nem tértek meg a másvilágra. Ez volt az első "Halloween" ünnep, amely már az első évszázadban létezett az Angliát elfoglaló római- (akik a Pomona-nap keretében a gyümölcsök és kertek istennőjét ünnepelték) és a katolikus tradíciókban is.
Halloween ünnepi szokásai, sok más európai országhoz hasonlóan, nálunk is egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek. Október 31-én este fekete ruhás, seprűn lovagló boszorkánynak, fehér hajú varázslónak, véres szájú vámpírnak, horror filmekbe illő zombinak, fehér lepedőbe bugyolált huhogó szellemnek vagy akár kaszát lóbáló halálnak öltöznek az ünneplők és fergeteges bulit csapnak. A sok esetben rémisztő és sokak szerint borzalmas látványt nyújtó jelmezek és sminkek valójában ugyanazt a célt szolgálják, mint sok száz évvel ezelőtt: ezen a mágikusnak tartott éjszakán elűzik a rossz szellemeket, negatív gondolatokat és a szomorúságot az emberek életéből.
Halloween szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.
November elsején a szeretteinkért való gyertyagyújtás meghitt, családi esemény, ahol az emlékezés és a lélek halhatatlanságába vetett hit a legfontosabb, s ezt külföldről átvett vidám szokások sem tudják megváltoztatni.
A sütőtökből készült ételek is egyre elterjedtebbek, mivel egészségesek, ízletesek és esztétikusan tálalhatók. Javaslom, hogy az ünnep alkalmából, az őszi szünetben legalább egyet próbáljatok ki!
cikk forrása:www.edenkert.hu
Az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szervezete (IASL) minden évben egy szlogennel emeli ki az iskolai könyvtárak egy-egy fontos jellemzőjét. Így 2011-ben világszerte ezen van a hangsúly:
Az iskolai könyvtár:
életre nevel!
Az iskolai könyvtár az életre nevel, mert:
- megtanít tájékozódni az információk tengerében
- megmutatja, hogyan működnek a könyvtárak
- támogatja az önálló tanulást
- nem akar mindent készen a tanulók fejébe önteni
- támogatja az egyéni munkát és az együttműködést is
- irodalmi élményeket nyújt
- a könyveken és egyéb forrásokon keresztül sok minden megtudható a világról és magunkról
- a korszerű technikai eszközök használatán keresztül segíti az információkeresés elsajátítását
Az IASL kezdeményezésére 1999 óta a világ egyre több országában ünneplik az Iskolai Könyvtári Világnapot. Az iskolai könyvtárosok kreativitása és a gazdag programok iránti nagy érdeklődés hatására a világnap 2008-tól nemzetközi hónappá nőtte ki magát.
Érdemes kilátogatni a Vörösmarty térre! A gyerekeket, a sokgyerekes családokat a Vörösmarty szobor előtt álló színpadon különösen sokrétű program várja, lesz játszóház, gyerekfoglalkoztatás, fellép a Figurina bábegyüttes, a Vacka Rádió társulata, gyermekkoncertet ad Gryllus Vilmos és Huzella Péter, s megszólaltatják a legjobb gyermekkönyvek alkotóit, lesz felolvasás, mesemondás, szombaton és vasárnap 2-2 órában pedig gólyalábas bohócok előadása.
Részletes program:
http://www.unnepikonyvhet.hu//Könyvheti újdonságok:
Olvasási rekordkísérlet | |
Ha a fantáziavilágért rajongsz: ajánljuk másoknak is ezt a HOBBIT! Ha a romantikus könyveket szereted: várjuk az olvasás szerelmeseit! Ha a történelmi könyveket kedveled: adjuk hírét: az olvasás nem történelem! Ha meghalsz egy kis borzongásért: kell ennél több, hogy péntek 13.? Ha az ismeretterjesztő könyveket kutatod: bizonyítsuk be együtt a tér-idő-tömeg összefüggést! Tehát, ha jó az IDŐ - ha nem, akkor is -, gyere le a Szabó Ervin TÉRRE és alkossunk egyszerre olvasó TÖMEGET! Hozd el kedvenc könyved, olvass együtt a többiekkel 15 percig, és vigyük hírét annak, hogy olvasni jó! Időpont: 2011. május 13., péntek, 13 óra |
Szavazz a Facebookon, hogy melyik a kedvenc könyved! A VII. Gyermekirodalmi Fesztiválon, a Millenárison kiderül, hogy melyik a szavazók kedvence!
Május 12-14-ig
Gyere el a VII. Gyermekirodalmi Fesztiválra és Vásárra, ahol együtt mesélhetsz az írókkal, rajzolhatsz az illusztrátorokkal, diafilmeket nézhetsz, belelapozhatsz a legújabb gyerekkönyvekbe! Könyvkiadók, illusztrátorok jóvoltából sok-sok ajándékot sorsolunk! Könyvvásár, illusztrációs vásár, meseszövés – reggel 10-től este 6-ig!Ha szereted a gyerekkönyveket, ott a helyed! 2011. május 14., Millenáris, Fogadó
forrás:http://csodaceruza.hu/?p=4022
"Az erd
őkben van valami megrendítő, különösen a fenyőerdőkben. Nemcsak sötét és következetes hallgatásuk rendít meg, mély árnyaik, templomi fenségük és áhítatos magatartásuk. Megrendítő az élet akarata, mellyel egy nagy erdő kifejezi a világerőket.Gondoljuk csak el, miféle erők és szándékok építették az ötvenméteres fenyők százezreit! Mit pazarolt el a természet magvakban, porzókban, bibékben, kísérletekben, napsütésben, esőben, széljárásban, míg egy ilyen erdő felépült! S milyen céltudatos és néma ez a létezés, mely semmi egyebet nem akar, csak lenni, csak felnőni és évszázadokon át megmaradni, teljesen kifejezve önmagát, lélegezve, felelve a világnak– s ugyanakkor nem tör senki és semmi ellen, otthont és életet ad élőlények milliárdjainak. Milyen nagy és bölcs közösség ez az ötvenezer holdas fenyőerdő. Mint azősapák, úgy őrködnek az élet fölött a fenyők. Egyszerre felelnek hatalmas törzsükkel a földnek és az égnek. Amikor csak teheted, menj az erdőbe."
Pénteken adták át az Év Gyermekkönyve-díjat! Az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciója ítéli oda az előző év legjobb, legsikeresebb új magyar gyerekkönyveinek, illetve azoknak, akik kiemelkedőt nyújtottak a gyerekeknek szóló irodalom, illusztráció, könyvkiadás valamely részterületén. A díj célja a magyar gyerekirodalom kiemelkedő alkotóinak elismerése és elismertetése.
Az Év Gyermekkönyve 2010. díjazottjai:
Máté Angi: Volt egyszer egy egy
Szalma Edit
Módra Ildikó: Trapp című kötetének illusztrálásáért
Elekes Dóra és Greskovits Endre
Rudyard Kipling: Hogyvolt-mesék című könyvének fordításáért
A Csodaceruza folyóirat ismeretterjesztő tevékenységéért
Békés Pál
életműve, munkássága elismeréséül
Április 11-én, hétfőn egész nap verseket olvasva ünnepeltük a költészet napját. Délelőtt rendhagyó magyar óra keretében osztályok jöttek fel a könyvtárba, s a gyerekek felolvasták egymásnak kedvenc versüket.
A szünetekben neves színészektől hallgathattunk költeményeket a büfé melletti TV-n keresztül.
13 órától irodalmi kávéházzá alakult a könyvtár, ahol sütemény és tea mellett szép verseket olvastunk fel egymásnak.
Lelkünket kényeztettük egy kicsit, ünnepeltünk egy hétköznapon, jól éreztük magunkat! Köszönjük a résztvevő tanároknak és diákoknak!
A február végi jeles napok közül talán a legismertebb 24-e, Mátyás, a jégtörő. Az elnevezés ikongrafikai hagyományokra vezet vissza. Mátyás apostol vértanúságának eszköze a szekerce volt. Ezért a templomokban mindig szekercével ábrázolták. A nép képzelete a szent ünnepe és a közelgő tavasz között kapcsolatot teremtett: az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. Erdélyben az a hiedelem járta, ha Mátyás napon nem indul meg a jégzajlás, hogy Mátyás a jégtörő csákányát még pár hétre éleztetni adta.
Mátyás vagy meghozza, vagy megtöri a jeget.Kategóriák:
1. kategória: 3–4. osztály
2. kategória: 5–6. osztály
3. kategória: 7–8. osztály